Az jutott eszembe, hogy csupán egyetlen értelmes indoka lenne nőt szerezni a házhoz, - no persze, a vasaláson kívül - mégpedig, hogy nem kéne minden kaját 2-3 napig ennem. Egy emberre, vagyis csak magamra főzni tiszta pénzkidobás lenne, ha csak egy adagot készítenék, tehát kénytelen vagyok többet készíteni, meg tovább enni. A harmadik napon általában már undorral gyűröm le a spagettit, és nincs lazulás, ha akkor nem eszem meg, másnap vacsorakor már hiába keresném a hűtőben, addigra már kidobta magát.

Ha viszont lenne egy csaj, 1 max 2 nap alatt elmenne minden, persze másnap már ő enné, én meg simán visszaszokhatnék az úri minden nap más kaja tempóra. És ő persze lelkesen meg is enné, mert ilyen megértő lenne, meg tökéletes (másképp mit keresne itt?). Természetesen én hálás is lennék ezért, és ezt úgy mutatnám ki, hogy gyakran elmennék vele sétálni, persze a környékbeli járókelők meg-megállnának, jaaaj, de aranyoooos, mondanák, megvakargatnák a füle tövét, ő pedig hálásan tekintgetne feléjük, aztán mikor hazaérnénk, ő előreszaladna, hogy odahozza a papucsomat és a meztelen lányokat tartalmazó újságomat, én pedig hálából szólnék neki, hogy megeheti a tegnapi krumplipürét.

Tök jó lenne, szerintem egy idő után még szobatisztává is tudnám nevelni.

Álmom egy ilyen nő.