- Szóval – kezdte a sárkány – te is afféle sárkányölő vitéz vagy?
A királyfi süllyedt kicsit ültében, érezte, hogy nem lesz ez így jó.
- Nos, khm – vágott bele – az igazság az, hogy mint minden vitéz a királyi udvarban, én is szeretnék jó kis sztorikat mesélni a csajoknak arról, hogyan küzdöttem meg egy emberevő, rút szörnyeteggel egyszál magam. Ahogy kimondta az utolsó szavakat, érezte, hogy kicsit talán erősen fogalmazott, no meg a helyzet is elég ciki, idejött sárkányvért inni, ehelyett a sárkány sörét issza. Habár valljuk be, a sör minden körülmények között jobb ízű, mint a vér.
- Tudod – folytatta, hogy tompítsa az előb elhangzottak élét – ha eldicsekszel otthon a bigéknek, hogy egyedül elbántál egy – hmm, mit mondjak, morfondírozott – öö, nagy, erős és öööö, ennyire zöld lénnyel, mint egy sárkány, akkor teljesen odáig lesznek érted. Némelyik még a bokáját is kivillantja.
- Igen! – vágta rá a királyfi, mert örült, hogy nem a többi tulajdonságot forszírozza a tizenkétfejű. – Tudod, mifelénk a zöld szín, ööö, félelmet ébreszt még a legbátrabb lovagokban is, nemhogy a fehérnépben. Nálunk még a fű se zöld!
- Hát akkor milyen? – fordította oda gyanakodva az összes ébrenlévő fejét a sárkány.
- ...piros... – nyögte a halálra vált királyfi. Kezdett már egy kicsit izzadni a témától, az előbbi öröm ürömmé vált. – Viszont van spanyol importfüvünk. Az zöld. De csak a kastély állatkertjében látható, rács mögött, szigorú alabárdosok felügyelete mellett. Kurva veszélyes – tette hozzá átszellemülten.
- Sir Mock a becsületes nevem – állt fel a vándor, és meghajolt. – Uraságodat hogy tisztelhetem? – kérdezte.
- Tizedik vagyok- mondta. Én meg Ötödik. Én meg Első. Az én nevem Hatodik – mondták sorban a fejek. Engem Nyolcadiknak hívnak. Engem pedig – nyitotta szóra a száját a harmadik feje –...
- Kitalálom, Harmadiknak – vágta rá Mock.
- Hova gondolsz? – háborodott fel amaz. – Cavallo a nevem.
- Jaj, már megint, persze, a különc – mondták a sárkány többi fejei. – Ne is foglalkozz vele, amolyan művészféle. Legalábbis azt hiszi magáról, hogy azért, mert senki sem érti, az. Úgy gondolja, azért, mert a harmadik helyen áll, neki különleges küldetése van. A híres háromfejű sárkányoktól származtatja magát. Hát nem röhejes? – kérdezték a számmisztika iránt kevésbé érdeklődő tagtársak.
- Háromfejű sárkányok igenis léteztek! – sértődött meg Cavallo.
- Persze, persze – csitítgatták a többiek.
Míg a bemutatkozás folyt, a kiráyfi észre sem vette, hogy a torz, meg büdös csaj a sarokból odaosont melléjük.
- Helló, szépfiú – kacsintott lefelé a félméteres lovagra, aki ettől úgy megijedt, hogy kilöttyintette a maradék sörét. A spinének nyúlfoga volt, spánielfüle, haja az egyik oldalon alig, a másikon rasztába csavarta az idő vasfoga, miután, úgy tűnt, a lányba is harapott egy nagyot. Girbe-gurba lábak, aránytalan kezek, hordóhas és rohadt hús szaga jellemezték. De a cickói kurva jók voltak.
(folyt.köv.)